Szicíliában az Etna kürtője éppen nyugodt volt, a nyári nap sugarai édesen simogatták a vulkán oldalát, amikor arra barangoltam és elértem Bonte városát.
Egy mosolygós, középkorú, farmer kinézetű, bajuszos fickó vett fel a furgonjára, aki bevitt a városba, ahol hálám jeléül meghívtam egy igazi olasz feketére. A kávéhoz óriási meghökkenésemre amarettini mandulás csókokat szolgáltak fel, melyek azonnal elvarázsoltak. Újdonsült barátom, Francesco pedig elmesélte, hogy városuk leghíresebb portékája a pisztácia, a családjának is van néhány pisztácia fája, melynek a szürete épp most zajlik.